Ha a mágusokat emlegetjük, egyből azt mondjuk: varázslók. De a két szó igazából mást takar. Annyi összefüggés van benne, hogy a varázslókból lesznek mágusok (többnyire). A varázslók jól ismerik a mágiát (a tündéknél sokkal jobban) és használják is mindennapi életükben. Mai napig vannak varázslók, ámbár nagyon kevesen.A varázslóknál ne volt összeköttetés. Mármint nem tudták , hogy összesen hányan vannaka földön, és kik még rajtuk kívül varázslók.Egyszer összehívtak egy nagy "gyűlést" és minden varázslónak a mágia segítségével küldtek jelet. Amikor összegyűltek, megmutatták képességeiket is. És mivel látták, hogy van egy-két varázsló, aki sokkal jobban ért a mágiához mint a többiek, gondolték, hogy új csoport lesz belőlük. Ők lettek a mágusok. A mágusoknak hihetetlenül nagy hatalmuk volt.A természetet nem leeht mozgatni, mert az egy különálló dolog, a természet önálló. nem lehet sem vihart támasztani, sem megrengetni a földet (mármint mágiával) ,sem szétrobbantani. De a mágusoknak volt egy képességük,amivel meglehetett. Hogy úgy mondjam "megkérték" a természetet, hogy megtehessék ezt. Egy növényt fel tudtak éleszteni, ha elpusztultak, és ha egy állat vagy ember, vagy más élőlény kimúlt, még 10 percig vissza tudták hozni, mert a szellem addig a földön marad. Megtehették. De cserébe vigyáztak a földre, nem engedték, hogy valami oylan történnyen, ami sorsdöntő lenne e világ számára. De ők is különböztek, nem voltak egy "hullámhosszon". Volt aki ellenezte a felélesztés. Volt aki a mindennapi életben nem engedte volna meg a mágiát. Így a mágusok kezdtek elkülönülni. Már voltak vagy 20-an, és addig beszélét ezt a többiekkel, míg mindenki érveket mondott saját gondolatai mellett. Egyetértés nem született. Ezért szétszakadt a klán, és két máguscsoport volt. Pár évtizedig nem volt semmi viszály, csak egyszerűen nem akadtak egymás útjába, és saját szabályaikat követték. Aztán az egyik csoportnak elege lett, és aztmondja, vagy beálltok hozzánk, vagy végzünk veletek. Persze, nem álltak be, ezért elkezdődött a háború. Mágiával küzdöttek egymás ellen, de közben kézifegyvereket is használtak. Mágiai erővel irányították a fegyvereket.Ha nem fegyverekkel, akkor pusztán a mágiával. Mindkét mágusklánnak volt egy-egy vezére. Ez a vezér a legkiválóbb mágusból lett. Őt "mageitnata"(mágétnátá) nek nevezték, ami vámpírul annyit tesz, hogy "mágiakövető". A két vezér meg tudta tenni azt, hogy egy másik mágusból (vagy emberből) elveszi az erőt. mármint, mágiával irányítja szinte. Aztán a vezetők rájöttek (életek árán) hogy milyen nevetséges, amit csinálnak, és megesküdtek, hogy külön élnek, de vizsályaik nem lesznek. Így éltek még évtizedekig, aztán a középkorban meghaltak. Az egyik máguscsoport öngyilkos lett, a másik pedig farkasemberré vált, mert volt egy vérfarkasuk, aki fertőzött volt, és ketrecben tartották eredetileg, de kiszabadult, és akit nem evett vagy ölt emg, az farkasemebr lett. Utána a vérfarkas is elpusztult. |